Az ivartalanítást nem tartják fontosnak a kutyások

Az ivartalanítást elhanyagolhatónak vélik Magyarországon

Egy felmérés szerint az ivartalanítást még azok is elhanyagolhatónak vélik a magyar kutyások közül, akik felelős állattartónak gondolják magukat. A legfontosabb egészségügyi intézkedés szerintük a védőoltás és az élősködők elleni védekezés.

A Bayer felmérése idén májusban készült háromezer kutyatartó megkérdezésével. A kutatásból kiderül, hogy a gazdik körében legnépszerűbb egészségügyi intézkedés egyértelműen a védőoltás, a kitöltők 99 százaléka fontosnak tartja, és rendszeresen be is oltatja kutyáját. A második helyen az élősködők elleni védekezés (98 százalék), a harmadik helyen a rendszeres féreghajtás (95 százalék) áll a gazdik fontossági sorrendjében. Az ivartalanításnál viszont még a szőr- és fogápolást is fontosabbnak tartották.  

Az ivartalanítást drágának tartják

„A nőstény kutyák ivartalanítása fontos, hogy elkerülhessük a nem kívánt vemhességet, illetve a nem ivartalanított állatokban gyakran előforduló betegségeket (álvemhesség, méhgyulladás, emlődaganat, méhdaganat, petefészekciszta). Kan kutyák ivartalanításával elkerülhetjük a heredaganatok kialakulását, a prosztatabántalmakat, illetve végbéltájéki daganatok, gátsérv kialakulását is” – idézi a közlemény Olaszy Krisztiánt, a Rákosligeti Állatorvosi Rendelőintézet vezetőjét.

A felmérést végző szakértők szerint az ivartalanítás népszerűtlenségének anyagi okai is lehetnek. Kutyatartóként az általános egészségügyi intézkedések között az ivartalanítás a legköltségesebb beavatkozás, amellyel nem minden gazdi számol.

Védekeznek az élősködők ellen, de nem sokat tudnak róluk

A kérdőívet kitöltő kutyatartók többsége nem csak fontosnak tartja, de védekezik is az élősködők ellen. A legtöbben cseppeket használnak, de csak 7 százalékkal maradnak le azok, akik a tablettát választják. A válaszadók közel egyharmada speciális nyakörvvel tartja távol az élősködőket a kedvencétől. Azt viszont csak kevesen tudták megállapítani, hogy az általuk alkalmazott megoldás hogyan véd, és hogy a szerek ellenére miért találtak mégis kullancsot a kutyájukban.

„Az élősködők elleni védekezésben két, jól elkülöníthető kategóriát különböztethetünk meg: az egyik típus a véráramba kerül, a másik a zsírrétegben szívódik fel. Míg az első esetben a kullancsoknak, szúnyogoknak meg kell csípniük az állatot, a második esetben az élősködők már akkor elpusztulnak, amikor a kutya szőréhez érnek. Ezért nevezik az utóbbit repellens, vagyis táplálkozásellenes hatásnak” – jegyezte meg Olaszy Krisztián. A csípés nélküli védekezést a megkérdezettek 91 százaléka szimpatikusabbnak találta a nem repellens készítményekkel szemben.

A veszettség és a szívférgesség a legismertebb

A kérdőív eredménye arra is rámutatott, hogy a nyolc leggyakoribb kutyákat érintő betegség közül melyekről hallottak már a gazdik. A legismertebb egyértelműen a veszettség és a szúnyogok által terjesztett szívférgessé. Ezeket a megkérdezettek 99 százaléka ismerte. A szintén gyakori, de kevésbé ismert betegségekről, például a fertőző májgyulladásról, a kennelköhögésről és a kullancsok terjesztette babéziózisról viszont csak a válaszadók fele hallott.

A válaszokból az is kiderült, hogy a szobakutyákról többet, és jobban is gondoskodnak, mint kertben élő társaikról. A benti kutyákkal több aktív időt töltenek, sokkal gyakrabban viszik őket állatorvoshoz, és tulajdonosaik többsége minden fontos állategészségügyi intézkedést megtesznek.

A szobakutyákkal a kérdőívet kitöltő gazdik 76 százaléka 3 vagy több órát tölt el játékkal, sétával, tanulással. A kertben kutyát tartó gazdiknak csak 37 százaléka vallotta ugyanezt. Az arányok hasonlóak az ivartalanítást illetően is – míg a lakásban tartott kedvencek 71, a kertben élő ebek 45 százaléka van ivartalanítva a válaszok alapján – olvasható a közleményben. (MTI)

Címlapkép: unsplash.com

Oszd meg barátaiddal is, ha tetszett a cikk:
  •  
  •   
  •  

Legutóbbi bejegyzések

Szólj hozzá